Évek óta tanítom a gyönyörlégzést, azt a készséget, ahogy a leggyorsabban és a legszemélyesebben tudunk a bennünk szunnyadó gyönyör potenciáljával kapcsolódni.
Ma nem úgy indultam el otthonról, hogy azt terveztem volna, hogy ezt egy videó felvételen mutatom be.
Kicsit feszült voltam míg Budapestre utaztam, mert nem nem sikerült “rendesen” felkészülnöm a mai videó készítős napunkra. De elég gyorsan kapcsolódni tudtam a tiszta belső hangommal, ami azt mondta, hogy ma valami újat, az alkotás egy új minőségét tanulhatom, tapasztalhatom.
És IGEN, kinyílt számunkra az inspiráció tiszta tere, amit lágyan hullámzó női kreativitással töltöttünk meg.
Ez a tér belső tér is, nem csak kívül látható.
Ahogyan ma meg is fogalmaztam, a lelkünk szomorú, a testünk pedig zsibbadt, amikor a lelkünk ragyogása nem tud beleköltözni a testünkbe, amikor a lelkünk gazdagsága nem tud kifejeződni a test örömén keresztül.
Én arra születtem, hogy támogassam magam és társaimat abban, hogy testünk elmerülhessen lelkünk önkifejező násztáncában, hogy megadjuk az engedélyt magunknak arra, hogy ezt megélhessük, ezt az alapvető mély vágyunkat a megtestesültségünk örömteli megtapasztalására, ami nem luxus, hanem alapvető emberi szükségletünk, a lelkünk mély és őszinte vágya.
