Nőkkel együtt lenni jó.
Én továbbra is szeretem a női körök világát, és időről időre felébred a vágy bennem, hogy olyan nőkkel vegyem magam körbe, akiktől tanulhatok, akik elfogadnak, akiknek a társaságában ellazulhatok, és valóban befogadóvá válhatok.
Mint egy fészek, körbe rakjuk magunkat melegséggel, puhasággal és szépséggel. Nem számít az életkor, a testalkat, a vagyon, a származás, a státusz, mindegy kinek van bejárónője, ki hol költ, ki hányszor vált el, hogy ki szűz, ki kurva, kicsoda a feleség, az anya, ki várja az igazit, és ki szeretne végre csak élni.
Mindenki érdekes, minden sors magával ragadó, és ebben a fészekben tudhatjuk: amit te megosztasz, abban a történetben én is magamra ismerek. Amit te megkönnyezel, az bennem is oldódik és gyógyul.
Összebújunk, és hálásak vagyunk, hogy csak mi vagyunk. Mint egy törzs.
Női térben férfi ember
Hát ebbe a térbe hívtam be Robit, a masszőrt.
Úgy megy ez, mint a szexben, vagy a vajúdásnál: a férfinek ki kell várnia az idejét, hogy a női kör lassan, a maga ütemében megnyíljon, és befogadja a Férfit.
Ha igazán türelmesek vagyunk, és a Férfi érzi a helyét, tudja a mértéket, akkor a női szeméremtest, jelen esetben a kör maga, beszippantja őt.
Így tehát Robit is elfogadtuk, jól volt jelen, szólt is meg nem is, ott is volt és nem is, és egyszer csak, amikor eljött az ideje beengedtük, befogadtuk a Törzsbe.
Demo, vagyis bemutató
Mivel én vezettem a programot, én vállaltam a kockázatot, bevállaltam Robit, a Férfit, és demoztam vele egyet.
A demo jelen esetben amolyan bemutató féle. Amikor a főokos viszi a bőrét a vásárra.
A demoban az a jó, optimális esetben, hogy meg tudjuk nézni, bepillantást tudunk kapni abba, hogy milyen az, ahogyan „lenni kéne” a dolgoknak. Úgy körülbelül, hogyan fest az, amikor a befogadó átadja magát, szereti magát, bízik a testében, érez, követi az érzéseit, és szégyentelenül ki is fejezi azokat.
És természetesen a másik oldalt is, az adó oldalát is meg lehetne szemlélni ilyenkor: hogyan érint, mikor érint, mikor nem érint, miket mond, miket kérdez?
Elsőre beavatatlanul azt gondolnánk, hogy megértjük a folyamatot, és ennyi elég is, de valójában a kognitív megértés nem vinne messzire… Itt a demo során sokkal inkább engedjük, hogy hasson ránk mindaz, ami történik, kívül és belül, és engedjük, hogy érzések, kérdések szülessenek bennünk.
Még filozofikusabban azt is mondhatnánk, hogy engedjük magunkat bevonódni a Térbe, és megengedjük, hogy akár megfigyelőként, passzív szerepben is megtapasztalhassuk, hogyan hozzuk létre együtt mindazt, ami történik.
Mert mi vagyunk A Tér. És a Térben mindenki fontos. Az aktívak és a passzívak is. Mindenki fontos.
Ez a nap különleges
Ezen a napon az volt a különleges, hogy igazából nem is volt szükség a demora.
Volt két olyan csodálatos nő, akik már készen álltak egy bátor és különleges intim munkára demo nélkül is.
Mindazonáltal mégis úgy döntöttünk, hogy jó lenne, ha először kicsit lennénk mi a Robival.
Így hát lett az a demo mégis.
Szerettem volna megmutatni, hogy nem kell semmit készpénznek venni senkitől. Demonstrálni, hogy joguk van addig kérdezni, amíg meg nem találják az IGEN –t magukban. Mert a „talán” egy intim helyzetben még „nem”-et jelent, semmiképpen nem igent.
És persze bármikor mondhatunk nemet is.
Szerettem volna bemutatni, hogy „állati jó” szégyentelenül lenni ilyenkor a testünkben. Elterelődni az aggodalmainktól, és mélyen bevonódni abba, amit a testünk, és ezen keresztül a lelkünk kér tőlünk.
Amit a legtöbben elképzelni sem merünk…
Amit a legtöbben elképzelni sem merünk az az, hogy a testünk fejezi ki a lelkünk.
Amit elhinni sem tudunk az az a hír, hogy a felszabadult, mélyen ellazult és bizalomban lévő test ki fogja fejezni a lélek szükségletét.
És amit végképp elképzelni sem merünk az az, hogy ezt az intim megnyílást egymás előtt is megtehetjük!
Ahogyan mi, a három nő egymás után felfeküdtünk a masszázs ágyra, ahogyan megnyíltunk a bizalomnak, magunknak és Robinak-ezzel hatalmas ajándékot is adtunk egymásnak: gyógyulni tudtunk egymás történetében, egymás által.
A gyógyulás tehát megosztható. Még az intim gyógyulás is.
Gyógyulni tudtunk a szépségben, a testeink különbözőségében, mert minden test és benne a lelkünk saját egyediségében volt csodálatos, és volt mégis közös is valahol!
Robi, mint egy mágus perceken belül képes volt teljesen összehangolódni a masszázs ágyon fekvő személlyel, a Nővel, és a sorsával. Sorsainkkal.
Úgy érzett bennünket, mint egy muzsikus a hangszerét.
Kihangosította a hajlataink alatti sóhajokat, reményeket, szomorúságokat és dühöket.
Mi pedig, akik körben ültünk, befogadtuk magunkba azt, ami lenni akart, engedtük mindezt.
Voltam már sok-sok családállításon, meg mindenféle állításon, játékon, gyógyító térben, de sehol nem éreztem ennyire biztosan, hogy minden történet rólam, rólunk szól.
Mindannyian mélyen bevonódva voltunk a gyógyító intim térben.
Néha úgy éreztem, hogy a Tér kinyílik, és az erő, mint láthatatlan szálak szövete, kinyúlik időn és téren keresztül, rajtunk túlra is, múltba és jövőbe is.
Boldogság áradt szét a szívemben, mély hála azért, hogy most hozzájárulhatunk visszamenőleg és „előremenőleg” is a nők gyógyuláshoz és boldogulásához.
Amit elképzelni sem merünk:
Látni, ahogyan a méhbe záródott düh csavarodni kezd a medencében és keresztcsontnál, hallani a mélyről feltörő hörgéseket, látni Robi nyugodt és határozott jelenlétét, követni biztos megtartó mozdulatait. Mint egy férfi bába segített megszülni a hang mélyén beszorult haragot, segített kiénekelni a testből a fájdalmat, és végül segített feloldani, elvinni odáig, hogy egy ponton elcsitult a hullám, átadva helyét az elfogadásnak és megbékélésnek.
Ki ne érzett volna már ilyet belül a teste, a szíve, a lelke rejtekén?
Ki ne lett volna dühös a férfire, és az összesre, aki méltatatlanul bánt vele?
Igen, ezért gyógyító ez minden résztvevőnek, ezért szól ez még azokról is, akik éppen nincsenek jelen.
Amit még elképzelni sem merünk:
Nyomon követni a gyulladt, lázadó petefészkek gyönyörű táncát. Hallani Robit, amint azt mondja: na, ez egy egészen más történet, mint az előző!
Figyelni, ahogy kiszabadul az első ijedelemből, a petefészkek érzékenységéből a bujaság, a zabolátlan vágy! Hallani, ahogy egyszer csak arról beszélnek, hogy a lovakat ki kéne ereszteni a karámból. És akkor már én is vágtáztam magamban ott belül, az én nyitott szemeim mögött is ment a saját mozim, ahol én voltam a szavannák úrnője, szexuális és erotikus, és egész női erőm és életem ura és istene és irányítója és élvezője! WOWWW!
Ki ne érzett volna már ilyet belül a teste, a szíve, a lelke rejtekén?
Mondd, hányan nyargaltunk ki abban a pillanatban a karámjainkból, hányan ugrattunk át a kerítéseinken, és hányan mondtunk akkor igent az erőnkre, és a pajzán nőre bennünk?
Biztos vagyok abban, hogy nem annyian, ahányan akkor a szobában ültünk.
Igen, ezért gyógyító ez minden résztvevőnek, ezért szól ez még azokról is, akik éppen nincsenek jelen.
Amit elképzelni sem merünk:
Támogatni azt a nőt kívül és belül, aki éppen most, éppen akkor gyűjtötte össze magában az összes bátorságot ahhoz, hogy levegye a testére helyezett láthatatlan 7 lakatot. Azt a 7 lakatot, amivel a gyönyörét zárja el magától és a világtól is.
Ki ne érzett volna már ilyet belül a teste, a szíve, a lelke rejtekén?
Ki ne lett volna rövidebben vagy hosszabban abban, hogy lelakatolta szívét és gyönyörét is, és bezárta az önfeledt sikolyát, mélyre ásta az orgazmusát?
Igen, ezért gyógyító ez minden résztvevőnek, ezért szól ez még azokról is, akik éppen nincsenek jelen.
Foghattam a két kezét, amit felém nyújtott, és a női támogatásomat kérte.
Tarthattam. Kísérhettem a nővé születésében.
Micsoda pillanatok, micsoda beavatás minden résztvevőnek!
A programért kattints a képre:
Lehet, nem is szeretnéd elképzelni, de az is lehet, hogy nagyon is.
És tudom, hogy sokan szeretnénk, és sokan vagyunk kíváncsiak is erre, hogy miként lehet szemléltethetővé tenni, tanulni és gyógyulni a női létünk mélységes misztériumán keresztül.
Számomra óriási ajándék, hogy részese lehetek ennek.
Boldog vagyok, hogy van az Intim Műhely, ahol testtől lélekig, lélektől testig ér a csoda.
Összeér a valóság és a misztika.
Ahogyan a Nőben.
Egyszerűen összeér. Mert mágikus.
