Puncitól a pináig

A puncitól a pináigSzámomra nagyon fontos, hogy élő kapcsolatban legyek a puncimmal.

jónimmal…

vaginámmal…

vulvámmal…

pinámmal…

Ezek a kifejezések, megnevezések lennének hivatottak megnevezni a külső és belső nemi szervemet.

Ha minden nap kapcsolódom vele, akkor hogyan szólítsam meg őt? És hogyan, milyen névvel beszéljek róla?

Amikor kapcsolódom vele nem szoktam feltétlenül ezeken a neveken nevezni őt.

Mára már kedves költői neveken szólítom őt, mintha csak szerelemesemhez szólnék. Minden nap máshogyan becézem, édesgetem magamhoz, flörtölök vele, megosztom a legmélyebb titkaimat.

Valódi Társammá lett.

Ma éppen ő az Iránytűm. Az Iránytű névvel illetem.

(Volt már a múlt héten Illanó kámfor, Fügefa balzsama és Szégyentelen leány is)

Amikor beszélek róla, akkor azért többnyire puncim és jónim, néha, ritkán meg a pinám.

Ma sok minden feszül bennem. Hétfő van, elfáradtam a hétvége szerepeiben. Nagyon eltávolodtam magamtól a sok adásban, és jó lenne oda visszatérni, ami bennem friss, őszinte, és a magam számára is újszerű.

Tudom, hogy a combjaim között megtalálom a választ, meglelem az irányt.

A tudást, ami mindig is velem volt, mindig is bennem volt, és csak arra várt, hogy megadjam az engedélyt neki megmutatkozni.

Tegnap a kislányom hatodik szülinapját ünnepeltük, és egész este hangosan azt kiáltozta: „Nem állíthat meg semmisem!”

Igen, kedves Iránytűm, kedves puncim, pinám és jónim,

Igen, kimondta helyettem a kislányom belőlem: Ne állítson már meg semmi sem… én is ezt akarom.

Ne nyomjam a féket, miközben a gázra is rátettem a lábam.

Iránytűm”, puncim, jónim, pinám a szövetségesem, és tudom, hogy vezetni fog ebben, bármit is jelentsen ez.

Mivel „Iránytűm”, jonimpuncimpinámvaginám nagyon fontos szövetségesem, és kezdem elég jól megismerni őt, és őszintén szólva nagyon is számítok rá életem kormányzásában, szeretném elmesélni, hogy a különböző megnevezések számomra milyen tartalmakat, hangulatokat jelentenek.

Jóni: A jóni megnevezés a fellegekbe repít. Spirituális, és áthatja, belengi a magasztosság fénye. Amikor azt mondom a jónim… amikor így kezdem leírni őt, így kezdek beszélni róla, akkor tudhatod, hogy valami ősi igazságot szeretnék megosztani róla. Olyat mondok most, ami több nálam. Az én jónimról beszélek, de a jóni szó már nem csak én vagyok, több nálam, túlmutat rajtam.

A jóni szónak minden egyes betűje egy szómágia, minden hangzója életek, sorsok, regények, költemények, nemzetek sorsának misztikus rezgése.

Amikor azt mondom, a jóni, a jónim, akkor azt is mondom, hogy védelmet kérek.

Azt is mondom, hogy nem akarok azonos nyelven beszélni veletek róla.

Azt mondom, hogy én más vagyok, és meghívlak ebbe a más-világba téged.

A jóni szó használatával kérek.

Más bánásmódot, más figyelmet, más kapcsolódást.

Amikor jóniként beszélek róla, akkor arra vágyom, hogy tisztelettel légy felém, türelemmel.

Néha azt akarom vele mondani, hogy jó lenne már, ha felmásznál velem a Himalája tetejére, és ott más emberek lehetnénk.

Azt akarom a jóni szóval mondani, hogy lehet máshogyan is beszélni velem, és lehet máshogyan is lennünk.

Lehetnének nagyobb és merészebb álmaink, és egyesülhetnénk a szellemünkben is, mélyen a testünkbe ágyazva.

A jónimmal el szeretnélek vezetni tiszta önvalódhoz, beavatni egy más – világba.

A jónim a feltáratlan mélységeimbe hívogat, az én önvalómba.

A jónim próbatételek elé fog állítani, és a legnagyobb vágya az lesz, hogy ezeket a próbákat kiálld.

Punci, jóni, vagina, pina

Punci: A punci a testemhez vezet. Nem akar se több, se kevesebb lenni annál, mint akit születésem óta a két lábam között hordok és nevelgetek.

A punci volt, van, és lesz.

Kicsit semleges, de inkább kedves.

Olyan, mint egy lányosztály, egy csoport kislány, aztán kamaszlány, aztán nagylány. Puncikák.

A punci azért jó, mert arról lehet beszélni, és avval beszélni is lehet.

Kedvesen, egyszerűen és természetesen nevén lehet nevezni a dolgokat.

A puncim nedves. A puncim száraz. A puncim akar. A puncim felizgult. A puncim vérzik. A puncim arra vágyik, hogy…

Ő már az enyém, személyesebb, mint a jóni, igaz sokkal fiatalabb is.

Ha a jóni egy szankszrit emlékmű volt, akkor a punci az ovis jelünk emlékműve bennünk.

A punci szó kimondásához is sokszor bátorság kell, de én azt érzem, hogy ez még nem az érett nő bátorsága bennünk.

A punci selymes, szőrtelen, szűzies és puha.

A punci az ideális. A punci szerethető, és alkalmazkodó nőt rejt.

Olyan kicsit okosat, kicsit felvilágosultat, vagy olyat, aki nagyon is az, de nem akarja kiteregetni a kártyáit MÉG.

De mikor fogja felfedni a lapokat?

Akkor, amikor a punciból pina lesz.

 

Pina: A pina bennem a teljes női spektrumom. A szivárvány valahány színe, de leginkább narancs és vörös és magenta bennem.

Punci vagyok a vérzésem után, és pina a vérzésem előtti napokban. De már a tüszőrepedésnél elkezdek pinásodni.

A puncinak szagocskája van, a pinának illata és szaga.

A punci szőrtelen és csupasz, a pinám szőrös, néha szúr is, olykor meg lágy és omlós.

A puncimhoz tartozó inkább, ami kinn van, a vulvám, a szemérmem, a gátam…

A pinámhoz tartozik inkább ami benn van, a vaginám, hüvelyem, a méhszájam és a mirigyek.

Itt érzem a saját erőmet, a történeteimet, minden feltörő, rejtőzködő érzelmemet.

A pinám vad és benne van a teljességem.

Egy különleges szivárvány, amely lelkem összes árnyalatát magában hordozza. Fehértől a szürkén át, narancstól a magentáig.

A pinámban van a bölcsességem, a szemérmetlenségem, csáberőm, gyógyító tudásom és a varázslatos boszi erőm.

 

A pinámba tuszkolom, ami nem komfortos itt a hétköznapokban, a pinám az, aki vérezni kezd, aki nem felejt, és a pinám az, aki tudja, milyen balzsam kell, ha beteg a gyerek.

A pina bennem Káli arca, és a szenvedélyes szeretőmé is.

Néha összesimulnak bennem, és akkor béke van.

A pinám nélkül vértelen jóni vagyok, és tudatlan kislány punci.

 

Az is igaz, hogy nem tűröm, hogy bárki pinának szólítsa őt.

Erre csak én adhatok felhatalmazást, és az, hogy én úgy szólítom, nem jogosít fel senkit sem arra, hogy ő is ezt tegye.

Ez azért van így, mert annyiszor megbélyegezték ezt az erőt, hogy muszáj a határokat meghúznom.

Néha a pinámat kissé letekerem, kiegyenesítem a hajam, puncika leszek, néha elszállok, mert az olyan jó, és a jónim gyertyát gyújt bennem. Fohászkodni kezdek.

Ha érdekel a program, kattints a képre:

Pipacsok és Pinák Samanisztikus intim elvonulás nőknek

Összes női szerepeim, és áldott Istennőim ott táncolnak, álmodnak, gyógyítanak, élveznek, bábáskodnak bennem, ott a jónipuncipina gyönyörűségemben.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Kedvelés és megosztás:

László Viktória

There are 0 Comments

Vélemény, hozzászólás?